EU fontolgatja az új online szerencsejáték-illeték bevezetését: 2029-re milliárdos bevételt céloznak meg

Brüsszelben fiskális elmozdulás körvonalazódik, amely véglegesen megváltoztathatja az európai online szerencsejáték-piac tájképét. A brüsszeli székhelyű European Centre for International Political Economy (ECIPE) konkrét javaslatot tett az online fogadások és digitális kaszinók növekvő szegmensének igénybevételére az EU költségvetésének új, saját forrásaként. A cél a következő, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kiegészítése egy olyan további bevételi forrással, amely kevesebb jogi akadályt gördít, mint egy közvetlen, harmonizált adó. Az ötlet egyszerű: a nemzeti adózási szuverenitás megsértése helyett a bruttó játékbevétel (GGR) szintjén vetnének ki egy illetéket.

A terv sürgősségét a blokk hatalmas finanszírozási igényei indokolják, különösen a világjárvány utáni adósságok törlesztése terén. Eddig az EU elsősorban a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hozzájárulásokra, vámokra, héa-ra és egy műanyaghulladék-illetékre támaszkodott. Az online szerencsejátékot most vonzó célpontnak tekintik, mert a szárazföldi szektorhoz képest határokon átnyúló növekedést mutat, és már jelentős gazdasági súllyal rendelkezik. A vita lendületet kap, mivel az Európai Bizottság belső dokumentumokat is készített, amelyek még nagyobb összegeket vetítenek előre, mint amelyeket a think tank javasolt.

Számok és tények

Az ECIPE előrejelzései az Európai Játék- és Fogadási Szövetség (EGBA) adatain alapulnak, és két fő forgatókönyvet vázolnak fel. A GGR-re kivetett 3,5 százalékos illeték mellett évente körülbelül 1,7 milliárd euró keletkezhetne. Ha az EU a 10 százalékos kulcs mellett döntene, a teljes összeg 2029-re jelentős, 4,7 milliárd euróra emelkedne. Különösen érdekes a Bizottság becsléseivel való összehasonlítás, amelyek a belső dokumentumok szerint az adózatlan forgalom 3 százalékos adójából évente akár 1,9 milliárd eurót is várhatnak, ami a hétéves költségvetési ciklus alatt nagyjából 13,3 milliárd eurót tenne ki.

A viták egyik kulcsfontosságú pontja továbbra is a csatornázás. Míg az iparági képviselők figyelmeztetnek, hogy a magasabb terhek a játékosokat a feketepiacra terelhetik, az ECIPE jelentése kifejezetten ellenzi ezt a nézetet.

"Bár azt állították, hogy az adóemelés az engedélyezett szerencsejátékokról az illegális szerencsejátékokra való el dịcht is eredményezhetne, ez nagyrészt nem így van, kivéve a problémás és magas kockázatú szerencsejátékosokat, akik magasabb kifizetéseket keresnek." - Névtelen Szerző, ECIPE Javaslat

A jelentés szerint a szabályozatlan üzemeltetők jelenleg körülbelül 91,6 milliárd eurónyi uniós GGR-t tesznek ki, míg a szabályozott üzemeltetők 36,5 milliárd eurót. Ez a különbség rávilágít a jogi entitásokra már nehezedő nyomásra.

Háttér

A brüsszeli politikai helyzet összetett. Az új saját bevételekhez mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Várhatóan ellenállásba ütközik majd az olyan országok részéről, mint Málta, amelynek gazdasága erősen függ az iGaming szektortól, hogy további terheket rójanak ki. Franciaország viszont jelezte, hogy nem fog beleegyezni egy olyan költségvetési megállapodásba, amelyből hiányoznak a jelentős új saját bevételek. Az online szerencsejáték-díj javaslata versenyez vagy kiegészíti más ötleteket, mint például egy kriptoadó, amely 3-4 milliárd eurót hozhatna, vagy az olyan tech óriásokra kivetett díjak, mint a Google és az Amazon.

A harmonizált adóval szembeni szerencsejáték-díj előnye a jogi bonyodalmak elkerülésében rejlik. Mivel a tagállamok adókulcsai már most is széles körben eltérnek, egy uniós szintű díj új, független bevételi forrást jelentene. Ez csökkentheti egyes államok ellenállását, mivel a nemzeti adózási szuverenitás formálisan érintetlen marad, még akkor is, ha a működtetőkre gyakorolt gazdasági hatás azonos.

Miért fontos ez a német játékosoknak

A Gemeinsame Glücksspielbehörde der Länder (GGL) által engedélyezett kaszinókban aktív német játékosok számára egy ilyen uniós díj közvetett következményekkel járhat. Az ECIPE jelentése szerint Németország Olaszország és Franciaország mellett az egyik legnagyobb potenciális befizető. Mivel a német piacot már a 2021-es szerencsejáték-államközi szerződés (GlüStV 2021) szigorúan szabályozza, beleértve az €1-os pörgetésenkénti limitet a nyerőgépeken és az €1000 havi befizetési limitet a LUGAS rendszeren keresztül, a legális szolgáltatók nyereségszorítása már most is rendkívül magas.

Ha egy további, legfeljebb 10%-os uniós díjat vezetnek be, az engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak ezeket a költségeket átháríthatják az ügyfelekre alacsonyabb Visszatérítés a játékosnak (RTP) arányokon vagy csökkentett bónuszajánlatokon keresztül. Mivel a német játékosokat már szigorúan ellenőrzik, fennáll annak a kockázata, hogy megnő az árkülönbség az illegális, GGL engedély nélküli szolgáltatókhoz képest. Ez veszélyeztetheti a nehezen megszerzett csatornázási arányt, ha a szabadidős játékosok túl nagynak ítélik meg a jogi oldalakon tapasztalható pénzügyi hátrányt.

Mit jelent ez a GGL-engedéllyel rendelkező kaszinók számára

A GGL fehérlistáján szereplő üzemeltetők számára nehéz számítás állna rendelkezésre. Egy további uniós díj tovább csökkentené a németországi piac jövedelmezőségét. Mivel a GGL már most is magas technikai, játékosvédelmi és adózási követelményeket támaszt, további díjak arra késztethetik a nemzetközi csoportokat, hogy felülvizsgálják a németországi piacba történő befektetéseiket, vagy drasztikusan csökkentsék marketingkiadásaikat. Továbbra is kérdéses, hogy az Európai Bizottság milyen módon alakítja ki ezt a díjat úgy, hogy az ne büntesse kettősen a magas adózású piacokat, mint Németország, megőrizve a legális szolgáltatók versenyképességét a feketepiaccal szemben.