A Balkán Szerencsejáték Szövetség Skrbić Dragant nevezte ki első elnökének

A dél-kelet-európai szerencsejáték-ipar politikai képviselete konszolidálódik. Bukarestben, Romániában ülésezett a Balkáni Szerencsejáték Szövetség (BGF), hogy hivatalosan kinevezze első vezetőségét. Ez a lépés hat hónappal ezelőtt Belgrádban aláírt Együttműködési Memorandumot követi, és a szövetség – amely a régió hét országát egyesíti – új szakaszát jelenti a professzionalizációnak. Olyan időszakban, amikor az olyan országok jogi szereplői, mint Románia és Horvátország, egyre szigorúbb követelményekkel és növekvő adókkal küzdenek, a BGF egységes hangként kíván szolgálni.

Dragan Skrbić, aki már Szerbia AGOS szerencsejáték-szövetségének elnökeként ismert, a BGF első elnökévé választották. Két alelnök támogatja: Filip Jelavić, a horvát Hupis szövetség főtitkára, és Sorin Georgescu, a román Romslot szervezet elnöke és a Fedbet alelnöke. Ez a személyi felállás tükrözi azt a szándékot, hogy a régió legfontosabb piacait közvetlenül bevonják a döntéshozatali folyamatokba. Az új vezetés először november 24-én, Szófiában, Bulgáriában, a Gaming Industry Gala Dinner – New Horizons rendezvényen mutatkozik be.

Számok és tények

A bukaresti találkozó két napig tartott, szeptember 29-én kezdődött egy munkaértekezlettel, amelyen az Euromat igazgatótanácsa is részt vett. Jason Frost, az Euromat elnöke személyesen jelen volt a választáson, kiemelve az új szövetség jelentőségét európai szinten. A BGF Szerbia, Bulgária, Horvátország, Románia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia érdekeltségi képviselőit tömöríti. Ez a szövetség sok szárazföldi kaszinó bizonytalan helyzetére adott reakció. Romániában például az ágazat az új törvényektől szenved, amelyek betiltják a nyerőgépeket a kisvárosokban, míg Bulgária szinte teljes tilalmat vezetett be a szerencsejáték-reklámokra.

A legális ipar gazdasági jelentősége hatalmas, de gyakran veszélyezteti a növekvő feketepiac. Montenegróban olyan szakértők, mint Miloš Lalević, figyelmeztetnek, hogy a licencelt üzemeltetőket nem a probléma részeként, hanem a megoldás részeként kell tekinteni. Lalević hangsúlyozta a játékosvédelembe és a pénzmosás elleni rendszerekbe történő befektetéseket, amelyeket csak a legális cégek tudnak nyújtani.

"A licencelt üzemeltetőket nem a probléma részeként kell tekinteni – őket a megoldás részeként kell elismerni. Ők azok a szervezetek, amelyek befektetnek a megfelelőségbe, a felelős szerencsejáték-programokba, a fogyasztóvédelembe, a technológiai innovációba és a pénzmosás elleni rendszerekbe." - Miloš Lalević, a GPIS Montenegró alelnöke

Háttér

A Balkán-régióra nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. Miközben Horvátország jelenleg átfogó reformot tervez a játékosazonosítás és az önszellőztetési rendszerek szigorúbb szabályaival, az ottani üzemeltetőknek az engedélyezési díjak és az adók masszív növekedésével is szembe kell nézniük. A horvátországi székhelyű BGF célja, hogy az elavult elképzelések helyett tényeken alapuló párbeszédet kezdeményezzen a kormányokkal. A szövetség egy nagyszabású kerekasztal-beszélgetést is tervez a balkáni szabályozó hatóságokkal, hogy intenzívebbé tegye az állami hatóságok és az iparág közötti eszmecserét. Fennáll a félelem, hogy a túlzott korlátozások közvetlenül a védelmet nem nyújtó illegális offshore szolgáltatók karjaiba terelhetik a játékosokat.

Miért számít ez a német játékosoknak

A német játékosok számára a balkáni szövetségek konszolidációja nincs közvetlen hatással a helyi jogi helyzetre, de szemlélteti az Európa-szerte tapasztalható szigorú szabályozás felé mutató tendenciát. Németországban az állami Szerencsejáték-szerződés 2021 (GlüStV 2021) a végső mértékadó. Míg a balkáni üzemeltetők az új adókról panaszkodnak, a német játékosok már megszokták a havi 1000 eurós befizetési limitet a LUGAS rendszeren keresztül. Az online nyerőgépek pörgetésenkénti 1 eurós téthatára is egy német specifikum, amelynek célja a játékosvédelem megerősítése. Aki biztonságosan szeretne játszani Németországban, annak gondoskodnia kell arról, hogy a szolgáltató a Gemeinsame Glücksspielbehörde der Länder (GGL) fehér listáján szerepeljen. Ahogy a BGF küzd a feketepiac ellen a Balkánon, úgy a GGL is masszívan fellép az illegális online kaszinók ellen, amelyeknek nincs német engedélyük.

Mit jelent ez a GGL-engedéllyel rendelkező kaszinók számára

A németországi GGL-engedéllyel rendelkező üzemeltetők megerősítésként tekinthetnek a balkáni fejleményekre az erős szövetségi munka szükségességét illetően. A BGF most arra törekszik, amit Németországban már olyan szervezetek gyakorolnak, mint a DOCV vagy a DSWV: konstruktív párbeszéd a felügyeleti hatósággal. A Németországban és Délkelet-Európában is aktív vállalatok számára Dragan Skrbić megválasztása a helyi kapcsolatok stabilizálását jelenti. Azt mutatja, hogy a feketepiac elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha a legális ajánlatok vonzóak maradnak. Ha a balkáni szabályozás túl korlátozóvá válik, a nemzetközi vállalatok erőforrásaikat inkább a stabil, bár szigorúan szabályozott német piacra összpontosíthatják.