Jogi kudarc az EA számára: az izraeli bíróság engedélyezte a FIFA loot boxokkal kapcsolatos csoportos keresetet

A játékóriás Electronic Arts (EA) jelentős jogi csatával néz szembe Izraelben. A Tel-Aviv-i Kerületi Bíróság hétfőn elutasította az EA Swiss Sàrl indítványát egy tervezett csoportos kereset ejtésére. A felperes, egy izraeli lakos, aki virtuális zsetonokat vásárolt a FIFA 23-ban, azt állítja, hogy a vállalat véletlenszerű játékon belüli csomagjai függőséget okozó viselkedésre ösztönöznek, és illegális szerencsejátéknak minősülnek. Az EA sikertelenül érvelt azzal, hogy az izraeli bíróságoknak nincs joghatóságuk a svájci székhelyű jogalany felett. Tamar Snunit-Forrer bírónő nem értett egyet, ezzel megnyitva az utat egy olyan ügy előtt, amely messzemenő következményekkel járhat az egész játékiparra nézve.

A vádak jelentősek. A 2025 márciusában benyújtott indítvány szerint az EA gyakorlatilag illegális szerencsejáték-platformot működtet egy gyermekeknek és fiatal felnőtteknek szánt sportjáték álcája alatt. A felperes azt állítja, hogy a vállalat nem teszi közzé a zsákmányládák (loot boxok) tartalmát vagy esélyeit a vásárlás előtt. A Lior Lahav és Hadar Stempo ügyvédek által képviselt felperes dr. Liraz Margalit szakértői véleményét is benyújtotta, amely azt tárgyalja, hogy ezek a véletlenszerű mechanizmusok hogyan vezethetnek pszichológiai kiváltó okokon keresztül függőséget okozó viselkedéshez.

Számok és tények

A jelenlegi döntés részeként a bíróság kötelezte az EA-t, hogy fizessen a felperesnek 10 000 NIS-t (izraeli új sékel) perköltségként. Bár ez az összeg elenyésző egy akkora vállalat számára, mint az EA, a potenciális kötelezettségek, ha a csoportos keresetet jóváhagyják, hatalmasak. Az EA a bíróságon azzal érvelt, hogy a véletlenszerűség puszta jelenléte nem teszi a játékot illegális szerencsejátékká. A vállalat fenntartja, hogy a FIFA elsősorban a készségek és a megértés játéka, nem pedig a puszta szerencséé.

Egy vitatott lépés során az EA megpróbált azzal érvelni, hogy ha játékait illegális szerencsejátéknak tekintenék, akkor a felperes és a csoport többi tagja is törvényszegést követne el. Snunit-Forrer bírónőt nem győzte meg ez az érvelés. Megjegyezte, hogy a kérelmező által bemutatott bizonyítékok megalapozzák a potenciális jogalapot, anélkül, hogy végleges döntést hozott volna maguknak a zsákmányládáknak a jogszerűségéről.

„Anélkül, hogy végleges döntést hoznék, a kérelmező által bemutatott ténybeli és bizonyítási alap potenciális jogalapot teremt az alperessel szemben.” – Tamar Snunit-Forrer, a Tel-Aviv-i Kerületi Bíróság bírája

Háttér

A zsákmányládákkal kapcsolatos viták visszatérő témát jelentenek az EA számára. Az Egyesült Államokban a vállalat perrel néz szembe a dinamikus nehézségbeállítás (DDA) állítólagos alkalmazása miatt. Az olyan felperesek, mint Jason Zajonc, azzal vádolják az EA-t, hogy manipulálja a játék nehézségét, hogy frusztrálja a játékosokat, ezzel ösztönözve őket további játékoscsomagok vásárlására. Hasonlóképpen, egy kanadai ügyben azzal vádolják az EA-t, hogy zsákmányládákon keresztül engedély nélküli, illegális szerencsejáték-rendszert működtet. Az EA továbbra is tagadja ezeket az állításokat, alaptalannak és a játékaik félreábrázolásának nevezve azokat.

Miért fontos ez a német játékosok számára

A helyzet különösen aktuális a német játékosok számára a szigorú, 2021-es államközi szerencsejáték-szerződés (GlüStV 2021) miatt. Bár a loot boxok jelenleg Németországban az ifjúságvédelmi törvények hatálya alá tartoznak, a játék és a szerencsejáték közötti határvonal egyre inkább elmosódik. A német tartományok közös szerencsejáték-felügyeleti hatósága (GGL) biztosítja, hogy az üzemeltetők betartsák a szigorú szabályokat, beleértve az 1000 eurós havi befizetési limitet és az 1 eurós tétlimit a virtuális nyerőgépek esetében. Bár a FIFA-csomagok még nem esnek ezen konkrét szerencsejáték-szabályozások alá, az Izraelben hozott ítélethez hasonló döntések nyomást gyakorolnak a német törvényhozókra, hogy a loot boxokat szerencsejátékként minősítsék, és integrálják őket olyan rendszerekbe, mint a LUGAS.

Mit jelent ez a GGL-engedéllyel rendelkező kaszinók számára?

Az engedéllyel rendelkező német üzemeltetőknek szigorúan be kell tartaniuk a játékosvédelmi előírásokat, míg az olyan videojáték-vállalatok, mint az EA, szerencsejáték-engedély nélkül, egy szürke zónában működtek. Ha a nemzetközi bíróságok végül szerencsejátékként osztályoznák a loot boxokat, az olyan vállalatoknak, mint az EA, GGL-engedélyért kellene folyamodniuk, vagy radikálisan meg kellene változtatniuk üzleti modelljüket Németországban. Ez egyenlő versenyfeltételeket teremtene, mivel a legális kaszinók már most is jelentős összegeket fektetnek a függőség megelőzésébe és a technikai ellenőrzésbe, miközben a játékkiadók eddig nagyrészt elkerülték ezeket a költségeket és a felügyeletet.